Üdvözöllek oldalamon!

 

  Lőrincz Anna vagyok. 1970-ben, Erdélyben, Nagyváradon születtem és 1990 óta élek Budapesten.  A budapesti Nemzetközi Masszázs Akadémián végeztem a masszázs tanfolyamot.

  2010 óta érdeklődöm a masszázs iránt és az alternatív gyógymódok iránt. Szívesen masszírozok hölgyeket és férfiakat egyaránt, de leginkább hölgy vendégeim vannak. Ebből következik, hogy erotikus masszázst nem tanultam, tehát nem is végzek. Az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy vendégeim nem csak a masszázs miatt járnak vissza hozzám, hanem az egyéniségemből fakadó természetes viselkedésem és a feltétel nélküli elfogadó szeretetem vonzza őket hozzám.
Masszázsaimat svédmasszázsra alapozva a stresszoldás miatt kedvelik leginkább, de sokan kérnek tőlem cellulit masszázst is, mellyel egy konkrét területről hasról, vagy combról tudjuk csökkenteni a zsírt. A különleges lávaköves masszázst azért szeretik, mert harmonizálja a csakrákat és energiaáramlást és egy fantasztikus élményt ad.

Érdemes kipróbálni, mert igényes tiszta helyen dolgozom, mert intelligens szakképzett masszőrrel találkozhatsz, mert minőségi Dr.kelen masszázskrémeket és olajokat használok. 

Egy belvárosi jólmegközelíthető fitness clubban veheted igénybe szolgáltatásomat.

 

 Várlak Téged szeretettel egy kellemes stresszoldó masszázsra!   

                                                                                               Löricz Anna

 

A masszázs

(Idézetek a Wikipedia-ból) 

 

“A masszázs (görög μάσσω = “gyúrni”, arab: مس = “érinteni” és a francia masser szóból) a fizioterápia, a balneoterápia, a manuálterápiás eljárások, köztük például az alternatív mozgás- és masszázsterápiák egyik szakterülete.

A tevékenységen klinikailag kipróbált fogásokkal végzett olyan kezeléseket értenek, amelyek általában a test felületére – előre meghatározott sorrendben – célszerűen adagolt mechanikai erőbehatásokkal, valamint olajos vagy krémes kenésekkel, részben vagy egészben megmozgatják az izmokatízületeketkötőszöveteket, továbbá a vér- és nyirokerek rendszerét.

A test felületén alkalmazott masszírozásnál a kézzel, könyökkel, térddel, talppal vagy különböző segédeszközökkel kifejtett mechanikai hatások az érintett helyeken közvetlenül, az idegpályák és a reflexzónák révén pedig áttételes hatást gyakorolnak az élő sejtek szövetek működésére. Például helyileg befolyásolják a nedvkeringést és az izomtónust, a behatás helyétől távolabb pedig az idegpályák útján az egyes szerveket is. Ha a kezelés kifejezetten az utóbbi célt szolgálja, akkor azt már az elérendő céloktól és az alkalmazott módszerektől függően a neurológia vagy a természetgyógyászat tárgykörébe tartozó reflexológiai tevékenységnek nevezik. Az elérendő célok és módszerek szempontjából számos masszázstechnikát különböztetnek meg.”

“Masszázsfajták

Ismertebb masszázsfajták:

A Svédmasszázs

 

Pehr Henrik Ling portréja halálának évéből (1839)

A masszázs eredete és továbbfejlesztése

A masszázs egészségjavító hatását az emberiség az ősidők óta ismeri. Európában és Ázsiában is több ezer éves múltra tekint vissza a masszázs irodalma. Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a fogásokat, és a masszázst tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs hatásaival és javallataival is. Ling volt aki Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet („Zentralinstitut für Heilgymnastik und Massage“). Ebben az összefüggésben érdekes megjegyezni, hogy a svéd masszázs az amerikai importjával sajnálatos módon a klubokban honosodott meg, ezzel nagyot vesztve morális értékéből. Ez az oka annak, hogy a 20. századi Európában kerülik a svéd masszázs megnevezést. Komoly intézmények szívesebben csak a “klasszikus masszázs” megnevezést használják.

1867-ben a holland Mezger adott ki egy összefoglaló munkát az addigi tapasztalatokról és tőle ered a svéd masszázs elnevezés. A masszázs élettani hatásait, alapjait több neves orvos is vizsgálta. A svédmasszázs fogásait egy berlini ortopédus Albert Hoffa (1859–1907) a 19. század végén fejlesztette a ma ismert formára. A mozgásszervi panaszokra kifejlesztett fogásokat passzív ízületi kimozgatásokkal kombinálta.

A masszázs fejlődése elvezetett a gyógymasszázs különböző fajtáihoz: mint a szegmentmasszázs (Henry Head), a kötőszöveti masszázs. (Prof. Kohlrausch Elisabeth Dicke-kel (Physiotherapeut) (1884–1952) végzett kísérleteiben rájött a neuroszegmentális kölcsönhatásra.)

Egyidőben Dr. Paul Vogler kifejlesztette a kolonmasszázst és a csonthártyamasszázst.

1928-ban a párizsi orvosi világkongresszuson a dán származású Dr. Emil Vodder bemutatta a kézi nyirokmasszázst (manuális Lymphdrainage), amit feleségével fejlesztett ki. A klasszikus masszázs mellett ma ez a leghasználtabb gyógymasszázs.

A svéd masszázs alapjain nyugszik az irodai masszázs is, amelyet azonban ruhán keresztül végeznek.

Ma Európában a masszázs és a reflexterápiának számító kötőszöveti és szegmentmasszázs a masszőr és fizioterapeuta-kiképzés szerves része. Több országban a nyirokmasszázs is az alapkiképzés eleme. A masszőrök és a fizioterapeuták mesterségét szigorú törvények védik.

Jellemzői

A svéd masszázs kézzel végzett, az emberi szervezetet mechanikai ingerek által befolyásoló kezelési technika. Egyes keleti masszázsoktól eltérően közvetlen fiziológiai hatásokra épít, ám a személyes törődés érzete a lelki egészségnek is jót tesz. A masszázst ruhátlan testfelületen, vivőanyaggal (krém) vagy anélkül végzik. Az éppen nem kezelt testrészeket betakarják. A vendég jellemzően masszázságyon fekszik vagy masszázsszéken ül. Lehet masszírozni közönséges ágyon és földön is, ám ez a masszőr számára jobban megterhelő.

Részmasszázsok

Egy teljes testmasszázs kb. egy órát tart, és heti két alkalomnál sűrűbben nem javasolt igénybe venni, mivel az túlmasszírozáshoz, fáradtsághoz, izomlázhoz vezethet. Egyidejűleg általában csak valamely terület masszázsára kerül sor, amit részmasszázsnak nevezünk. Ezek közül első helyen a hátmasszázst említjük, mivel az a leggyakoribb. A kb. félórás részmasszázsok akár napi gyakorisággal is adhatók.

Hátmasszázs

 

Hátmasszázs oktatása egy német iskolában, 1970

A hátmasszázs során a vendég a hasán fekszik, bokája alá a masszőr hengerpárnát helyez, hogy izmai ellazuljanak. Ez a masszázs különösen alkalmas a feszültségoldásra. A modern életforma általában megterheli az emberek hátát, ezért is érdemes ezt a testrészt kezelni. A háti szakasz anatómiai értelemben véve a XII. hátcsigolyától az I. hátcsigolyáig tart, azaz a bordás részeket jelenti. A hátmasszázs viszont a keresztcsonttól a nyakszirtig történik. (A csigolyák számozása a svéd masszázs irányát mutatja, mivel az alulról felfelé tart). A hát kezelése során a masszőr külön gondot fordít a lapocka átdolgozására is, amelynek környékén általában fájdalmas izomcsomók találhatók.

Nyak-vállövi masszázs

Hasonlít a hátmasszázshoz, de nem érinti a hát alsó régióját. Hangsúlyos a vállöv izmainak – mellizmok, deltaizom, trapézizom – és a lapocka területének, valamint a nyakizmoknak az átdolgozása. FejfájásVállízület körüli lágyrészek gyulladása (PHS) és más egészségi problémák esetében alkalmazható hatékonyan. Ülve és fekve is végezhető. Ha nincs kizáró ok, a nyak-vállövi masszázs kimozgatással, a lapocka mobilizálásával társulhat. PHS esetén a masszázs kiegészül a kar kezelésével, erős fejfájás esetén a homlok, tarkó, halánték és a vállöv simításával.

Lumbogluteális masszázs

Ezt a nevet valószínűleg szemérmességből használják latinul, noha anatómiai-élettani szempontból igen fontos területről van szó, amelyről nem szégyen beszélni, és a többi testrészhez hasonlóan kezelhető. A lumbogluteális masszázs a farredőtől az I. ágyéki csigolyáig tart (amely közvetlenül az alsó borda alatt helyezkedik el), tehát a far és a derék régióját foglalja magába. Itt található testünk egyik igen nagy izma, a nagy farizom (musculus gluteus maximus), valamint a középső farizom, a kis farizom és a keresztcsont is. A lumbális gerincszakasz mellett fontos idegek kilépési pontja helyezkedik el. A masszázs hason fekve történik, tehát csakis a fartájékot és a derék hátsó részét érinti. Nagyon alkalmas a derékfájások, derékból kisugárzó hátfájások, csípőficamlumbágóisiász, csigolyabetegségek kezelésére.

Karmasszázs

A felső végtag kezelése a felkart, az alkart és a kezet együttesen jelenti, tehát az ujjhegyektől a vállig történik. Ezen belül hangsúlyosan a problémás részen dolgozik a masszőr. Fekve vagy ülve is végezhető.

Lábmasszázs

 

Alsó végtagi masszázs oktatása egy német iskolában, 1955

A teljes alsó végtag masszírozását jelenti, a lábujjaktól kezdve a farredőig, de kiterjeszthető a farizmokra is. Magában foglalja a talp átdörzsölését is, de ez nem tévesztendő össze a talpmasszázzsal. Az ugyanis külön képzettséget igényel.

Arcmasszázs

Ez a masszázs nem azonos a kozmetikai arcmasszázzsal; vivőanyag nélkül végzik. Fejfájás, krónikus gyulladások, perifériás facialis paresis (arcidegbénulás) kezelésére alkalmas, a centrális facialis paresis viszont ellenjavallata.

Mellkasmasszázs

A mellkasmasszázs nem azonos a mellmasszázzsal; a masszázs a bordakosár aljától a kulcscsontig tart, azonban az emlők elkerülésével. A masszőr tehát a mellek alatt, felett és között, az izmokon és a szegycsonton dolgozik, és sem férfiak, sem nők esetében nem masszírozza a mirigyes állományt. A mellkason végzett ütögetés hatékonyan szabadítja fel a tüdőgyulladás vagy más légúti megbetegedés, illetve a dohányzás során lerakódott nyákot, amely köhögéssel távozik a szervezetből.

Hasmasszázs

 

A vastagbél lefutása, szemből nézve az óramutató járása szerint (liver=máj, stomach=gyomor, colon=vastagbél, 5L=V. ágyéki csigolya)

Székrekedés, puffadás, a hasizmok gyengesége esetén hatásos. Habár a hasmasszázs a svéd masszázs egyik része, mégsem végezhető svédmasszőri képzettséggel. Ennek oka, hogy a hasmasszázs közvetlenül a vastagbélrehat. Kizárólag szakképzett gyógymasszőr végezheti, és ő is csak orvosi utasításra. A kezelés során figyelni kell a húgyhólyag elkerülésére.

Ez a mély hasmasszázs nem tévesztendő össze a laikus által is végezhető egyszerű, nyugtató hatású simításokkal, amelyek csak a test felszínes rétegeire hatnak. De a simításoknál se feledkezzünk meg a helyes irányról, amely szemből nézve az óramutató járásával (azaz a vastagbél lefutási irányával) megegyezik.